Hagyományőrzés, falusi turizmus, közösségfejlesztés – vagy mindez együtt?

Az alapgondolat 1935. évhez kötődik.  Ebben az évben rendezték meg az első Göcseji hetet. „Az 1928-ban megyei jogú várossá lett Zalaegerszeg ekkor ünnepelte rendezett tanácsú várossá válásának 50. évfordulóját is. A szervezők (a város és a megye vezetői egyaránt) azt remélték ettől a nagyszabású eseménytől, hogy fellendíti a tájegység és a megyeszékhely ismertségét, ezzel idegenforgalmát. Különböző kiállításokat rendeztek, sok vendéget hívtak és vártak, s ez alkalommal próbálták életre kelteni, bemutatni Göcsej népszokásait és népviseletét. Ehhez kapcsolódott a régi egerszegi szokás, a húsvéti határjárás felelevenítése is. Erről az eseményről Serényi fotókat, filmet is készített.” http://www.fotomuveszet.net/korabbi_szamok/201404/serenyi_arpad_zalaegerszeg_fotografusa

A Göcseji Dombérozó – egy kirakat. Különlegessége, hogy kilenc napig tart. Betekintést enged az itt lakók életébe. Építészeti és táji értékei között barangolva, kalandot keresve, a programok során elidőzhetünk egymás társaságában.  A programsorozat előre kíván lépni abban, hogy az év többi 50-51 hetében is legyen kereslete a Göcsej márkának mint termék, mint pedig turisztikai célpont.

Javasolt linkek
Facebook
Serényi Árpád, Zalaegerszerg fotográfusa
24 település kínál nyári programokat a III. Göcseji Dombérozón
A néptáncon keresztül is őrzik a hagyományokat
A falvak fesztiválja volt a III. Göcseji Dombérozó

image