A becsehelyi árutermelő kivi termesztéstechnológiai sajátosságai

Miklós Ákos Márton és családja közel négy hektáron, kötött, savanyú agyagtalajon gazdálkodik, amely genetikai típus szerint nem podzolos barna erdőtalaj. A pszeudoglejes jegyeknek köszönhetően megfigyelhető az agyagvándorlás és redukció, erőteljes savanyodás. Ez a talajtípus normál esetben a kivinek kedvező, hiszen a vízzáró agyagos réteg, ha a felszínhez közel kerül, a gyökérzóna állandó vízborítottságát eredményezi. Továbbá a kivi nagyon magas vas és magnéziumigényét is maximálisan kielégíti. Amennyire lehetséges szorítkoznak a vegyszermentességre, de az ültetvény orvoslása többszöri Trifenderes permetezéssel – a gombák jelenlétének csökkentését célozva-, az Amalgerolos öntözés és permetezés a gyökérnövekedés serkentésével vette kezdetét. Ezt követően a teljes területre 3 tonna meszet juttattak ki. A jelenlegi állomány körülbelül 2050 tő körüli, lugasosan nevelt növényből áll. 2-2,5 m sortávra helyezkednek el egymástól a porzós és termős virágú állományok. Nem ajánlott a magról keltetés, mert a magról keltetett növények 90%-a porzós virágot fejleszt. Telepítéskor a nőivarú virágzás ideje határozza meg a porzós növények kiválasztását, mert a virágoknak nagyjából egyidőben kell virágozniuk. A megporzást a környékbeli méhészektől kölcsön kapott méhek végzik, amely előnyös a méhészeknek, hiszen a kivi virágzása az akác és a gesztenye közé esik. Bár nektárja nincs, de a méhek ellátását képes biztosítani. Nagy vízigénye miatt a kivit öntözni kell, a becsehelyi mikroklímán megközelítőleg 800-850 mm csapadék esik, a kivinek ezzel szemben 1200 mm csapadékra van szüksége. Ezért korszerű csepegtetős öntözőrendszert telepítettek a lugasok tövéhez.

image