A magyarországi kivi-termesztés előzményei

Az 1980-as évek elején a dánszentmiklósi és albertirsai állami gazdaságokban próbálkoztak először kivi termesztéssel. Azonban az elhibázott termőhely választás és a hiányos művelésre vonatkozó információ miatt ezek eleve halálra ítélt kísérletek voltak. Ifj. Porpáczy Aladár Ribiszke, áfonya, bodza, fekete berkenye c. könyvében beszámol az 1985 és ’87-es téli fagy pusztításáról, amely az alföldi, lapos, téli lehűlésre egyébként is hajlamos rossz fekvésű terület választásnak köszönhető. Az utolsó nagyüzemi próba Siklóson történt 1987-ben. Tanulva az alföldi hibából, a síkból kiemelkedő déli hegyoldalra telepítették az ültetvényt. 1991-ben a Kertészet és Szőlészetben jelent meg egy tudósítás a siklósi ültetvényről, melyből kiderült, hogy ott elsősorban a talaj nem volt megfelelő, ráadásként a szükséges mennyiségű öntözővíz sem állt rendelkezésre. Ugyan a meszes talajréteget mélyszántással a felszínre fordították, már a telepítés évében jelentkeztek a klorózisos tünetek. A szocialista rendszerre jellemzően egy-egy példány jutott a saját kertekbe is – később ebből Becsehelyre is került egy - így sikerült megmenteni Siklósról az Abott kivi fajtát.

A magyar kiviről bővebb információ a http://www.magyarkivi.hu/ oldalon található.

image