Közösségi alapú gazdaságfejlesztés

Arról beszélgetünk, hogy a közösségi alapú helyi kezdeményezések esetében miként értelmeződnek a „közösség”, „közösségi”, „közösségi alapú” fogalmak, valóban közösségiek –e az annak mondott kezdeményezések; mi lehet az oka annak, hogy nő az ilyen jellegű kezdeményezések száma és az ezek iránti igény, és hogy milyen esélyeik vannak a közösségi alapú gazdasági kezdeményezéseknek ma Magyarországon. A kialakuló diskurzust Mészáros Zsuzsa koordinálta, aki a kérdésekre adott válaszok rendszerezésével is segítette munkánkat. A válaszokat az alábbi pontok mentén rendszerezte:

  • Lokalitás
  • Belső erőforrások feltárása, használata
  • Képessé tétel
  • Hagyományok
  • Belső forgalom (termelés-fogyasztás)
  • A helyi társdalom felkészültsége

Az összegyűjtött és felsorolt szempontokból kiindulva meghatároztuk a helyi gazdaságfejlesztés sikerének sarkalatos pontjait, amelyből összesen hét került rögzítésre:

  • a megújulásra képes helyi közösség,
  • a helyi erőforrások és az azok feletti rendelkezés,
  • az erőforrások kiáramlásának arányosan tartása,
  • a külső erőforrásoknak a belsők erősítésére bevonzása,
  • a különböző társadalmi csoportok egyenrangú részvétele,
  • a közösség jólétének elősegítése,
  • az érintett közösség által vezérelt folyamat.

Ezt követően meghatároztuk a várható eredményeket:

  • tevékenységek sokasodása által a „munkanélküliség” csökkenése
  • jövedelem megtartása és növelése
  • az elvándorlás csökkenése;
  • a közösségiség, a szolidaritás és az identitás erősödése.

 

image